Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
Még mindig jelentős, a GDP arányában 5,5%-os volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye az idei második negyedévvel zárult utolsó egy év során, és az április-június közötti váratlan recesszió mellett ez oda vezetett, hogy kétéves csúcsra, 76,1%-ra emelkedett június végére a GDP-arányos államadósság ráta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai adataiból.
Elvégezte a Scope Ratings az AutoWallis hitelminősítésének éves felülvizsgálatát, melynek során az intézet már figyelembe vette a vállalat új, frissített növekedési stratégiáját és annak finanszírozási terveit tartalmazó üzleti terveit.
Az Államadósság Kezelő Központ módosította a 2024. évi finanszírozási tervét, az új nettó finanszírozási igény 1 467 milliárd forinttal magasabb, mint az ÁKK által tavaly december elején közzétett eredeti terv - derül ki az ÁKK közleményéből. A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete valamelyest változott - írják.
A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), a Világbank legszegényebb országok számára létrehozott alapja jelentős feltöltésre törekszik a növekvő adósság és az éghajlati kihívások kezelése érdekében. Bár a pontos cél egyelőre nincs meghatározva, az IDA előző, 2021-es forrásbevonási fordulója során 23,5 milliárd dollárt gyűjtött össze az adományozó országoktól, amelyhez a tőkepiacokról mintegy 93 milliárd dollárt mozgósított. A feltöltést az államadósság-válságok megugrása és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos költségek eszkalálódása miatt tartják szükségesnek.
A harmadik negyedév végén 75 százalék volt a GDP-arányos magyar államadósság - derül ki az MNB ma megjelent pénzügyi számlák statisztikájából. Az utóbbi fél évben alig csökken a mutató, és továbbra is magasabb, mint a 2022 végi. Az állami költségvetés utóbbi egy évre visszatekintő hiánya még mindig közel 8%-os.
Döbbenetesen erős volt a vételi érdeklődés a mai magyar államkötvény aukciókon, sőt a 10 éves papír esetén nem is találtunk példát még hasonlóra se az elmúlt évtizedből. Ami azonban még ennél is kirívóbb: példátlanul sok kötvényt adott el az ÁKK a meghirdetetthez képest, ami azt jelzi: valamire nagyon kell a pénz.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány, ezen belül az adósságkezelő több mint 400 milliárddal növelte a lakossági kibocsátási tervet is. A lépést a várakozásokat meghaladó kereslettel indokolják, az eddigi havi értékesítési számok alapján pedig meglehet a kitűzött cél.
Az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány, az ÁKK pedig ennek megfelelően módosította finanszírozási tervét – derül ki az adósságkezelő közleményéből. Az egyelőre nem derül ki, minek köszönhető a GDP mintegy 0,9 százalékának megfelelő módosítás, hiszen hivatalosan nem változott eddig az idei 3,9 százalékos deficitcél.
A második negyedévvel záródó egy éves időszakban az államháztartás finanszírozási igénye a GDP 8,6%-át tette ki, és immár negyedik egymást követő alkalommal emelkedett. A durva állami kiköltekezésnek meg is van az eredménye: az államadósság csökkenése megállt.
Az idei első negyedévben a magyar gazdaság (felülről számított) finanszírozási igénye a GDP 2,5%-ára csökkent, ezzel jelentősen javult a külső egyensúy. A fő ok természetesen az energiaimport értékének zuhanása, aminek következtében az áruk és szolgáltatások expot-import egyenlege újra többletbe fordult. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikáiból kiolvasható az uniós források apadása is.
A BÉT oldalán közölte a társaság.
Augusztusban a 1,639 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 19 millió euróval több az előző havinál. A folyó hiány egyébként épp júliusban ugrott még egy egy hatalmasat, hiszen akkor több mint duplája lett a júniusi 806 millió eurónak - derül ki Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető legfrissebb adatokból.
2021 végén a magyar állam GDP-arányos adóssága 78,2% volt. Az év egészében csökkent az adósságráta, ám figyelembe véve a gyors gazdasági növekedést és a magas inflációt, a mérséklődés a lehetőségekhez képest szerénynek mondható. A visszafogott adósságcsökkenés oka az államháztartás óriási kiköltekezése.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság finanszírozási igénye GDP-arányosan (a megközelítéstől függően) 3,2-4,1 százalék volt. A mutató negyedévről negyedévre gyorsan romlik, visszatérve a koronavírus-válság előtti trendhez. A fő ok az árumérleg hiányba fordulása.
Olyan iparágakban, ahol a teljesítés és a fizetés időben elválik egymástól, gyakran hónapokat kell várnia a szállítócégnek, mire a leszállított áru ellenértéke megjelenik a számláján. Sok esetben ilyen az agrárium is, ahol az árutőzsdei és devizaárfolyamok mozgása is indokolttá teheti a termény hosszabb távú tárolását, mely időszak leköti a kereskedő tőkéjét is. Ezen hivatott segíteni a CIB Confirming szolgáltatása, amely hasonló szerepet tölt be, mint egy forgóeszközhitel, csak még több előnnyel jár.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Bejelentést tett az IRGC.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
